A növények vírusos betegségeit patogén vírusok okozzák. Az első felfedezett vírus a dohánymozaikvírus volt (Tobacco Mosaic Virus – T.M.V). Adott vírusos növénybetegségek már jóval a kórokozó felfedezése előtt ismertek voltak (feljegyzések és beszámolók bizonyítják). Jelenleg mintegy 500 vírusos növényi betegség ismert világszerte, amelyek különböző növényfajokat fertőznek meg.

Almamozaik-vírus

Az almamozaik-vírust számos almafajtánál, valamint azok vegetatív oltási alanyainál mutatták ki. Más fajokat is megfertőzhet a vírus (barack, szilva stb.). A betegség különösen a leveleken nyilvánul meg. A támadás tünetei és hatásai jelentősen eltérnek a termesztett fajtától, a vírus törzsétől és a környezeti feltételektől függően. A fertőzött leveleken a foltok szabálytalan alakúak, különböző méretűek, egyenetlenül terjednek el a végtag felületén. A foltok különböző színűek lehetnek (világoszöld, sárga, krémszínű vagy majdnem fehér). A tünetek 18-22 ºC-on súlyosak, 26 ºC felett maszkosak. A levelek idő előtt megtámadják, ami a megtámadott fák, különösen a fiatalok elgyengüléséhez vezet.

Tünetek. Az almamozaik-vírus fertőzés különösen a leveleken figyelhető meg. A tünetek eltérőek lehetnek a termesztett növényfaj és fajta, a vírus és a környezeti feltételek függvényében. A leveleken szabálytalan alakú és különböző méretű foltok jelennek meg, melyek rendszertelenül terjednek el a levél felületén. A foltok különböző színűek lehetnek (világoszöld, sárga, krémszínű vagy majdnem fehér). A tünetek nagyon evidensek 18-22 ºC-os hőmérséklet esetén, viszont 26 ºC felett burkoltak lehetnek. A levelek korai fertőződése a fa gyengüléséhez vezet, különösen a fiatal egyedek esetén.

A kórokozó. Az almamozaik-vírus (Apple mosaic virus) elsősorban a fertőzött növényi szaporítóanyagon keresztül terjed (oltóanyag, vetőmag). A fertőzött növények értékesítése során a vírusos növénybetegségek (a kórokozók) könnyedén kikerülhetnek a kertekbe, gyümölcsösökbe.

Megelőzés és védekezés. Faiskolákban, csemetekertekben és gyümölcsösökben javasolt a rendszeres növény-egészségügyi ellenőrzés, illetve a fertőzött fák eltávolítása a első tünetek észlelésekor. Ugyanakkor fontos az egészséges oltványok és alanyok használata.

Szilva himlő vírus

A szilvafa egyik legveszélyesebb betegségének tartják mind az általa okozott károk, mind pedig az elterjedés szempontjából (különösen az európai országokban kiterjedt). A fertőzés az érzékeny szilvafa fajták levelein és termésein jelentkezik.

Tünetek. A fejlett leveleken körkörös vagy félkör alakú, világoszöld vagy sárgás foltok jelennek meg, melyek később a levél teljes felületén egybefolynak. A tünetek május-június és szeptember-október hónapokban jellemzőek, míg a meleg nyári hónapokban a fertőzés tünetei burkoltak (néha ilyenkor csak a fa árnyékos részén észlelhetőek a jellemző tünetek). A termés beérése előtt 3-4 héttel a gyümölcsök felületén körkörös vagy megnyúlt foltok jelennek meg, melyek sárgás-zöld színűek és olajos vagy vizes kinézetűek. Emellett a gyümölcs húsa piros vagy lilás színű és gumiszerű állagú lesz.

A kórokozó. A szilva himlő vírus (Plum pox virus) más gyümölcsfákat is fertőzhet, köztük az őszibarackot, a sárgabarackot és a cseresznyeszilvát. A vírus elsősorban a fertőzött szaporítóanyagon keresztül terjed, viszont a levéltetvek és cikádok is gyakran hordozói a betegségnek.

Megelőzés és védekezés. Javasolt az egészséges oltványok és alanyok használata, az egészséges palánták és csemeték ültetése és az ellenálló fajták termesztése. Ugyanakkor a betegséget terjesztő rovarok elleni vegyszeres védekezés is fontos a fertőzés megelőzésében. Védekezés céljából alkalmazható a hőterápia: a fiatal csemeték 37°C-on való tartása 2-3 hétig, majd a belőlük beszerzett oltványok egészséges alanyokra való átoltása.

A szőlő fertőző leromlottsága

A vírus jelentős károkat okozhat a szőlőültetvényekben (akár 20%-os károkat is).

Tünetek. A betegség tünetei minden növényi szerven észrevehetőek. Csökken a gyökérrendszer növekedése és fejlődése, illetve csökken az oltás sikerének aránya is. A fertőzött csíranövények szárai gyengén fejlettek, a szártagok különböző hosszúságúak és gyakran cikkcakkosan helyezkednek el, a szárcsomók pedig néha nagyon közel vannak egymáshoz. A rövidhajtások dúsabbak, a levelek pedig zsúfoltan helyezkednek el, így a növények bokrosaknak tűnnek. A fertőzött egyedek levelein gyűrűk vagy olajos foltok jelennek meg (mozaikszerű megjelenés). Ezenkívül a levelek jellegzetesen kisebbek, deformáltak, aszimmetrikusak, gyakran legyező alakúak. A levéllemez erezete rendellenes, széle szabálytalanul fűrészes, fogas vagy csipkés (megnyúlt és nagyon éles bemetszések és kimetszések). A betegség további jellegzetes tünete, hogy a rügyek gyengén virágoznak, a virágok nem kötődnek és a szőlőbogyók száma és mérete kisebb a megszokottnál.

A kórokozó. A szőlő fertőző leromlottságát a Grapevine fanleaf virus okozza, mely elsősorban oltáson keresztül terjed (főként a fertőzött növényi anyag értékesítése során). A fonálférgek is gyakran terjesztik a vírust.

Megelőzés és védekezés. Kimondottan olyan területre javasolt a szőlő telepítése, amelyen az elmúlt 3-5 évben nem volt szőlő. Ugyanakkor javasolt a fonálférgek elleni intézkedések végrehajtása. Fontos az egészséges szaporítóanyag használata.

A dohánymozaikvírus

A betegséget okozó vírus minden országban jelen van, és számos növényben okoz jelentős károkat.

Tünetek. A jellegzetes tünetek a leveleken jelennek meg. Eleinte a fiatal levelek erezete halvány színű. Később a fejlett leveleken szabálytalan, világoszöld vagy sárgás foltok jelennek meg, amelyek a zöld területekkel váltakozva mozaikos megjelenést kölcsönöznek a leveleknek. Az érintett levelek deformálódnak és ráncos kinézetet öltenek.

A kórokozó. A Tobacco mosaic virus okozza a betegséget. Ez a vírus a dohányon kívül a paradicsomot és a paprikát is megfertőzheti. A vírus egyik évről a másikra a magvakon és talajon keresztül marad fenn és terjed. A tenyészidőszakban az egészséges és beteg növények közötti mechanikai érintkezés során, valamint a munkaeszközökön keresztül terjedhet.

Megelőzés és védekezés. Javasolt a mezőgazdasági eszközök fertőtlenítése, a vetésforgó betartása és a betegség tüneteit mutató egyedek rendszeres eltávolítása. A rezisztens fajták termesztése nagyon előnyösnek bizonyult a dohánymozaikvírus esetén.

Paradicsom mozaik (dohánymozaikvírus a paradicsomnál)

A dohánymozaikvírus a paradicsomnál előforduló leggyakoribb vírusos növénybetegség. Szántóföldön, üvegházakban és fóliasátrakban egyaránt előfordul, csökkentve a termelés minőségét és mennyiségét.

Tünetek. A betegség tünetei eltérőek lehetnek a termesztett paradicsomfajta, a vegetációs fázis és nem utolsó sorban a környezeti feltételek függvényében. A gyakoribb tünetek közé sorolható a mozaikos kinézetű levéllemez (halványzöld-sárga foltok váltakoznak zöld, egészséges szövettel), a torzult (deformált) termés, illetve a termés húsának barnulása. A zöld paradicsomoknál, illetve a pirosodó, fejlődő paradicsomok belsejében figyelhető meg a barnulás. Kívülről a termés egészségesnek tűnhet, csak a kettévágás után válik láthatóvá a paradicsom húsának barnasága.

Ugyanakkor a növények általában kisebbek maradnak (lelassul a növekedésük). A parazitált növények levéllemeze enyhén ráncos, többé-kevésbé szabálytalan alakú és kisebb az egészséges levelekhez képest. A betegség meglehetősen gyakori és különösen súlyos formája esetén a tünetek több növényi szerven is megfigyelhetőek: a szárakon, leveleken, levélnyéleken és terméseken. A száron és a levélnyélen barna, mély csíkok jelennek meg, a leveleken és a terméseken pedig körkörösek vagy szabálytalanok a foltok. A fertőzés következtében a levelek, a szárak és a termések erősen deformálódnak, így a paradicsom értékét veszti.

A kórokozó. A Tobacco mosaic virus in tomatoes okozza a betegséget. A kórokozó magvakon, illetve a fertőzött növények maradványain keresztül terjed. A szárazsággal szembeni ellenálló képessége nagy, a fertőzött levelekben több mint 20 évig képes megőrizni fertőzőképességét. A vírus az üvegházban lévő berendezésekre rakódott porban is túlél. Más köztes gazdanövényekről is átterjedhet a paradicsomra (pl. dohányról, paprikáról, szárnyalt díszdohányról stb.). A vegetációs időszakban a növények közötti mechanikai érintkezés során terjedhet, valamint a munkaeszközökön, a munkások ruházatán és kezén keresztül hódit teret az ültetvényekben.

Megelőzés és védekezés. Megelőző intézkedésként elsősorban a rezisztens paradicsomfajták és hibridek termesztése javasolt, illetve a szerszámok rendszeres fertőtlenítése. Üvegházakban és faiskolákban nagyon fontos a használt föld termikus fertőtlenítése. A paradicsom magvak betakarítása csak egészséges növényekről javasolt, a fertőzött palántákat pedig ültetés előtt el kell távolítani.

Burgonyamozaik (Burgonya X-vírus)

Ez a vírusos növénybetegség minden burgonyatermő területen elterjedt.

Tünetek. A fertőzés a termesztett burgonyafajta, a vírus törzse és az éghajlati viszonyok alakulása függvényében különböző tünetekkel mutatkozik. A betegség jellegzetes tünetei a leveleken, a föld feletti száron és gumókon jelentkeznek. A leveleken a fertőzés egyszerű mozaikként jelenhet meg (sárgás-zöld foltok váltakoznak a levél normál zöld színével), viszont deformálódhatnak és felpöndörödhetnek, iletve feketésbarna nekrotikus foltok és csíkok is megjelenhetnek. Ugyanezek a nekrotikus foltok és csíkok megjelenhetnek a levélnyélen és a száron is. A burgonyamozaik tünetei jól láthatóak a virágzás időszakában, majd a hőmérséklet emelkedése során kevésbé nyilvánvalóvá válnak. A fertőzés számos fajtája burkolt lehet (nem jelentkeznek tünetek), így csak szerológiai vizsgálat során lehet azonosítani. A fertőzés a gumókon is jelentkezhet, ezek méretét és súlyát befolyásolva (csökkentve).

A kórokozó. A Potato virus X egyik évről a másikra a fertőzött gumókon keresztül marad fenn. A vegetációs időszakban az egészséges és beteg növények közötti mechanikai érintkezéssel terjedhet, de a munkások kezén és ruháján keresztül, illetve a burgonyaföldön áthaladó gépeken és állatokon keresztül is teret hódít. A burgonya X-vírust nem terjeszti a levéltetű.

Megelőzés és védekezés. Javasolt a rezisztens burgonyafajták termesztése, a fertőzött növények eltávolítása és a növénykárosítás elkerülése. Ugyanakkor elkerülendő a fertőzött gumók elültetése.

Burgonyamozaik (Burgonya Y-vírus)

Súlyos vírusos betegség, amely akár 80 %-kal is csökkentheti a burgonyatermelést.

Tünetek. A burgonya Y-vírus a termesztett burgonyafajta, a vírus törzse, az éghajlati viszonyok alakulása és más vírusos növénybetegségek jelenlétének függvényében eltérő tünetekkel mutatkozhat. A betegség a föld feletti száron és leveleken nyilvánul meg, csíkok és nekrotikus foltok formájában. A levelek a növény tövétől kezdődően száradni kezdenek és lehullanak, így a növények tetején zöld levélcsomó marad. A fertőzött gumókból származó és a korai fertőzés által károsított növények nem hoznak termést, míg a később fertőzött növények (amelyekben a betegség csak mozaik formájában jelentkezik) vírushordozó gumókat képeznek.

A kórokozó. A fertőzést a Potato virus Y (PVY) okozza. Egyik évről a másikra a vírus a fertőzött gumókban marad fenn, a vegetációs időszakban pedig a levéltetveken keresztül terjed.

Megelőzés és védekezés. Javasolt a rezisztens burgonyafajták termesztése, a vegetációgyorsító agrofitotechnikai intézkedések alkalmazása (gumók előhajtása, korai ültetés), a fertőzött növények eltávolítása. A vírusterjesztő rovarok elleni védekezés és a korai betakarítás is fontos. Ugyanakkor elkerülendő a fertőzött gumók elültetése.

Burgonya levélsodró vírus (burgonya levélsodródás)

A burgonya levélsodródás a legsúlyosabb burgonyavírus. A veszteség a rezisztens fajtáknál 10% körüli lehet, míg a levélsodródás-érzékeny fajtáknál 95%-ig is terjedhet.

Tünetek. A fertőzött gumókból származó növények alacsonyabbak. A levelek a felső szélük felé csavarodnak, érdesek, bőrszerűek, törékenyek és merevek, a levélnyél pedig felfele irányul. A beteg növények érintésre jellegzetes, fém-érintéséhez hasonló zajt adnak. Egyes burgonyafajtáknál a levelek alján lila szín figyelhető meg. A fertőzés eredményeként a gumók kicsik maradnak, számuk kevés, belsejük pedig gyakran nekrózis alakul ki. A tenyészidőszakban fertőzött növényeknél a levelek csavarodása csak a növény felső részén jellemző.

A kórokozó. A fertőzést a Potato leaf roll virus okozza, mely egyik évről a másikra a fertőzött gumókban marad fenn. A vegetációs időszakban a levéltetveken keresztül terjed.

Megelőzés és védekezés. Javasolt a rezisztens burgonyafajták termesztése, a fertőzött növények eltávolítása és a vírusterjesztő rovarok írtása. Ugyanakkor elkerülendő a fertőzött gumók elültetése.

A hagyma sárga levélcsíkossága

A hagyma sárga levélcsíkossága a legfontosabb és leggyakrabban előforduló hagymát károsító vírus, mely a mérsékelt éghajlatú területekre jellemző. A betegség szinte minden hagymát termesztõ régióban megtalálható, nagy károkat okozva (főként magtermelés esetén).

Tünetek. A leveleken és a virágszárakon sárga csíkok jelennek meg (lentről felfelé), és helyenként „ujjlenyomat”-szerű bemélyedések is kialakulnak. Erős fertőzés esetén a levelek elvesztik merevségüket és a földre esnek. A fertőzött hagyma virágszárai rövidebbek, jobban deformálódnak, csavarodnak és lefelé hajlanak. A virágzat kisebb, a termő virágok száma alacsonyabb, így a magtermés is csökken. Ugyanakkor a magok csírázóképessége is gyengébb. A beteg növények hagymái kis méretűek, a tárolás során nagy számban rothadnak, és korábban kelnek ki, mint az egészséges hagymadugványok.

A kórokozó. A hagyma sárga levélcsíkosságát a Onion yellow dwarf virus okozza, mely egyik évről a másikra a termesztett és vadon előforduló Allium fajok gumóiban és magjaiban telel át. A vegetációs időszakban a levéltetvek terjesztik.

Megelőzés és védekezés. Javasolt a csíra nélküli, kemény hagymák használata vetőmagként (főként magtermesztés esetén), a rezisztens fajták termesztése, illetve a vadon előforduló Allium fajok kiírtása a termőföld környékéről. Ugyanakkor a növényeket nem ajánlott fertőzött földre helyezni. Fontos, hogy a vetőmag és dughagyma termesztésére szánt földterületek között legalább 500 m-es távolság legyen (a két célra szolgáló területek között is, és a fogyasztásra szánt hagymaföld között is). A vetőmag termesztésére szánt területek esetén javasolt a levéltetvek elleni kezelések végrehajtása.

A tulipán színtörés vírus

A tulipán színtörés vírus minden olyan területen megtalálható, ahol tulipánt termesztenek.

Tünetek. A betegség adott novényi szerveket vagy a fertőzött növény összes szervét érinti. A fertőzött növények levelein sárga csíkok vagy klorotikus foltok jelennek meg. A tulipánok növekedése lelassul, a gyökeresedés gyenge és a virágzás 7-10 nappal később következik be. A betegség a szirmokon is megnyilvánul, ahol foltok, csíkok vagy vonalak jelennek meg, amelyek a szokásosnál sötétebbek vagy világosabbak.

A kórokozó. A fertőzést a Tulip breakaing potyvirus okozza, mely a fertőzött növények hagymáján keresztül terjed. A tenyészidőszakban a levéltetvek is terjeszthetik a vírusos növénybetegséget.

Megelőzés és védekezés. Javasolt a rezisztens tulipánfajták termesztése, a fertőzött növények rendszeres eltávolítása és megsemmisítése, illetve a vírusterjesztő rovarok (levéltetvek) írtása. Elkerülendő a fertőzött tulipánhagymák elültetése.