My Cart
Nincsenek tételek a kosarában.
Rózsák – fagy elleni védelem
A legtöbb rózsa fagyérzékeny, ezért télen javasolt a megfelelő védelmi intézkedések vágrehajtása. Domb- és hegyvidéken a rózsákat november elején takarják le részben vagy teljesen. Az alföldi régiókban ez az eljárás későbbre is halasztható. A fagy elleni védelem céljából végzett munkálatok mindenképp az erős fagy beállta előtt javasolt elvégezni (mielőtt -4 °C alatti hőmérsékleteket mérnek).
A törpe rózsák (cserjék) érzékenyebbek az alacsony hőmérsékletre, mint a kúszó rózsák. Függetlenül attól, hogy melyik csoportba tartoznak (törpe rózsák, magastörzsű rózsák, kerti rózsák, parkrózsák vagy kúszó rózsák), és hogy melyik régióban találhatók, a rózsákat télen kupacolással vagy talajtakarással javasolt védeni. Takarás előtt a rózsákat enyhén visszametszik: lerövidítik a túl hosszú ágakat és eltávolítják a letört vagy száraz ágakat, valamint az ágakon maradt leveleket.
A kupacolás
A kupacolás abból áll, hogy a rózsák tövét száraz és laza talajjal takarják le. A talaj száraz típusú kell legyen, mivel így elkerülendő a túlzott nedvesség (amely a rügyek rothadását okozza), és ugyanakkor laza kell legyen, hogy könnyen behatoljon az összes ág közé, és a lehető legszorosabban érintkezzen velük. A halom magassága legfeljebb 25-30 cm kell legyen és a rózsa töve minél jobban el kell legyen takarva. A kúszó rózsákat is hasonlóan lehet letakarni, illetve az alacsonyan kúszó ágakat is kupacolni lehet. Ebben az esetben a halom magasabb is lehet (40-50 cm), és ilyenkor a halom alapja is szélesebb.
A mulcsolás is hasolnó eljárás, viszont föld helyett más anyagokkal takarják le a rózsák tövét (levelek, szalma, kéreg).
A magastörzsű rózsák és a kerti- vagy parkrózsák védelme
A magastörzsű rózsák és a kerti- vagy parkrózsák esetében a törzs rugalmasságától függően kétféle takarási módszer alkalmazható.
Az első módszernél, ha a növény törzse könnyen hajlítható, akkor a koronát egy 20-25 cm mély és a koronával megegyező szélességű lyukba kell a földre hajlítani. A korona alapját egy horoggal lehet a talajhoz rögzíteni. A törzs hajlítása és a korona rögzítése kényes művelet, amelyet nagyon óvatosan kell végezni, nehogy a törzs eltörjön, vagy a korona leváljon az oltási pontról. A koronát előzetes megtisztítás után javasolt letakarni laza és száraz földdel. Ha a korona túl terjedelmes, akkor rafiával lehet leszorítani. A művelet végén a halom 20 cm körüli kell legyen, figyelembe véve, hogy a korona egy része el van temetve.
A második módszert akkor alkalmazzák, amikor a törzs már vastagabb és nem lehetséges a hajlítás. Ebben az esetben a koronát szénával, szalmával vagy száraz levelekkel takarják le (csomagolják), majd a koronát könnyű anyagokkal burkolják, amelyeken keresztül a levegő áthatol (zsákszövet, laza rongyszőnyeg részei stb.). Az anyagot a korona tövéhez kötik, lehetőleg az oltási pont alá. Télen a borítást időszakonként ellenőrizni kell, hogy ne lazuljon meg, ne szakadjon ki az anyag vagy ne károsuljon a nehéz hólerakódások miatt. Utóbbi esetben a törzs elhajlásának, esetleges törésének elkerülése érdekében jó, ha a rózsát télen is megtámasztják. A tákarót javasolt a törzs északi felére rögzíteni, így hóvihar elleni védelemet is nyujthat.
A letakart rózsák szellőztetése
Erős havazások esetén, amikor a hóréteg már nagy vastagságot ért el, a rózsákat szellőztetni kell (főként a törperózsákat). A levegőztetés egy pálca segítségével történik, amellyel a hótakarót és a halmot eltávolítják a korona területéig, így szellőztető folyosó jön létre.
Március közepén vagy végén, amikor az időjárás kedvező, eltávolítják a kupacokat és a burkolatokat. A teleltetést csak azok a rózsák viselik jól, amelyeknek erős száraik és ágaik vannak, illetve jól lemnifikálódtak. Pontosabban azok az egyedek, amelyek az erős fagy beállta előtt befejezték a növekedési és fejlődési folyamatot, és nyugalmi állapotba kerültek.
Fagy elleni védelem – általános tudnivalók
A rózsák számára a száraz fagy nem annyira veszélyes, mint a magas légnedvesség, amely penészesedést, rothadást és végső soron a növények pusztulását okozza.
A növények körüli terület gyomlálása más díszcserjéknél is szükséges, például hortenzia, bazsarózsa, rododendron és más növények esetén.
A törzses és koronás rózsákon kívül más növények esetében is gyakorolják a koronák takarását/csomagolását, főként fiatal egyedeknél. Azokon a területeken, ahol jellemző a zord és hosszan tartó tél, a fiatal liliomfák koronáját is letakarják vagy burkolják. Minél nagyobb a korona térfogata, annál nehezebb a letakarás. A burkolás vagy csomagolás laza rongyszőnyeggel vagy ponyvával történik, miután a korona térfogatát az ágak összehúzásával és összekötözésével csökkentették. Tekintettel arra, hogy a magnólia ágai törékenyek, mind az összehúzás, mind a burkolás során türelemmel és odafigyeléssel kell bánni.
Télen a takarást ellenőrizni kell, illetve le kell takarítani a havat vagy a jeget, hogy ne gyakoroljon nyomást az ágakra. A fagytól szenvedő más lombhullató cserjéket, melyek kúszó növekedésük miatt nem védhetők talajtakarással vagy a koronaburkolással, száraz levelekkel vagy fenyőkéreggel való letakarással védhetőek. A takarás vastagsága a régió, a növény érzékenysége, illetve a használt anyag tulajtonságai függvényében változó lehet.
Szakértői tanács 
